Szülés-születés

Már túl voltunk a kiírt időponton (ami 2012. január 15-e lett volna) 4 nappal. Volt minden a héten, séta ezerrel minden nap, beszélgetés Leventével, hogy ideje kibújni, de semmi. A doki azt mondta ha péntekig nem bújik ki akkor indítunk. Szerdán a ctg után felballagtam szokás szerint a dokihoz aki biztatóan azt mondta már 3cm-re nyitva vagyok, ebből még baba is lehet péntekig :) Ha mégsem akkor péntek reggel 5kor igyak meg 1evőkanál ricinus olajat 2dl sárgabaracklével, talán ez megindít valamit. 9kor ctg és utána keressem. Hát nagyon nem fűllött a fogam ehhez a koktélhoz, így mondtam Levinek ezt ne várjuk már meg ha lehet. Csütörtök délután olyan volt mintha szivárogna a magzatvíz, de nem voltam benne biztos, aztán még este is, akkor mondtam Atinak, hogy szóljunk az anyukájának (ő vigyáz Domira amíg szülünk) én nyugodtabb lennék, reggel úgy is jönnie kellene az indítás miatt. Tanakodtunk még egy kicsit mi legyen, de aztán valami pirosas is volt már a betétemen nem csak a vizes valami így megbeszéltük, hogy inkább menjünk be a kórházba nehogy baj legyen. Mire ideért Anikó már jelentkezett egy-két kósza fájás is, de semmi rendszer nem volt benne. Abban maradtunk várunk még egy kicsit, hogy rendszeresebben jöjjenek. Mikor 5-6 percesekre beállt hívtunk taxit, elköszöntem Domitól és indultunk. A taxiban már elég szépen szorítottam Ati kezét, jó erős fájások voltak, tudtam, hamarosan kezembe tarthatom a kisfiam!
Bent megnéztek, mondták, hogy 4cm-re nyitva vagyok, kaptunk egy szülőszobát, senki nem volt akkor éppen szülni csak mi. Elpakolásztunk, átöltöztem, Ati leült olvasni a hintaszékbe én aludni akartam kicsit 2 fájás között, de fekve kibírhatatlan (nem is tudom Dominál hogy bírtam ki)így inkább labdán ültem egy kicsit, (beállítottam a rádió 1-et,) aztán találtam egy szupijó pozitúrát amitől nagyon jól bírtam a fájásokat, szinte végig táncoltam őket.  Óránként szépen tágultam, 4kor megvizsgált a szülésznő, már 8cm-re voltam nyitva, mondta szól a dokinak mert itt hamarosan baba lesz. Felköltöttem Apát aki közben szunyókált kicsit, mondtam neki készüljön, mindjárt a kezébe tarthatja a kisfiát. El sem akarta hinni, mert olyan jól viseltem magam. Fél5kor megjött a dokim, vele együtt az első tolófájás, gyorsan megvizsgált, mondta ad egy szurit hogy puhuljon a méhszáj, így nem kell gátmetszés, ha minden jól megy, viszont ettől jobban fogom érezni a tolófájást. Kiment megírni a papírokat, jött is az első fájás a szuri után a vacsorát egyből kidobtam a csapba olyan erős volt, jött is hamarosan a következő, mondtam Atinak szóljon a dokinak mert nyomnom kell egyfolytában. Berobogtak a szobába én fel az ágyra, 3 tolófájás és a kezembe volt a hercegem
2szer volt a nyakán a köldökzsinór, tiszta fekete volt a feje meg a körme szegénykémnek, leszedték a nyakáról, aztán szépen fel is sírt. Rátették a melkasomra egyből cicit keresett és olyan vákumot képzett rajta, hogy csak na, azóta is szopibajnok :)
Nagyon jó élmény maradt ez a szülés, gyors volt és ami igazán fájdalmas volt belőle az az utolsó fél óra. Atinak ismét köszönöm, hogy mellettem volt végig és segített amiben csak tudott, a Legjobb Férj és Apa a világon!!!
Pontosan 2012. január 20-án 5:00-kor megszületett Almási Levente 54 cm és 3180g kivárva testvére szülinapját :)))

Így most Dominik és Levente (január 20) valamint Ati és én (november 12) is egy napokon ünnepeljük a születésnapunkat!